A tj kivl fldrajzi helyzett s varzslatos szpsgt felismerve mr ngyezer vvel ezeltt, az jkkor idejn embercsoportok telepedtek le ezen a terleten. Az vrosban, a Duna fltt elterl fennskon a bronzkori npessg fldvrat emelt, melynek termszetes vdelmt szakkeleti irnybl a folyam, dlrl a mly vlgy jelentette, nyugati irnybl pedig snccal veztk. A fldvrban kzel hatszz vig ltek, az egymsra rakdott teleplsi rtegek elrik a hat mter vastagsgot. Ezt nevezzk tell teleplsnek. A Kr. eltti VII-VI. szzadban terletnkn a Hallstatt-kultra keleti ga jelent meg. A kultra npessgnek kiemelked szemlyeinek temetkezsi helye a mintegy 120 halmot szmll halomsrmez, melynek 6 hektros terletn ma Rgszeti Park mkdik
A mai Dunafred vrosrsz terletn tallhat a rmaiak ltal ptett, „Matrica" nevet visel katonai tbor, a vros mzeumnak nvadja. A tbor s a rmai kori frd maradvnyai klnleges turisztikai ltnivalt jelentenek.
A terlet a honfoglals korban fejedelmi birtok volt. A magyarok kt helyen ptettek falut: az egykori rmai tbor krl lteslt a ksbb kt rszre szakad Bt, a mai vros terletn pedig Szzhalom, melynek helyre a trkkori pusztulst kveten ortodox szerbek telepedtek le. Als-Bt kzpkori ktemploma az 1995-s satsok sorn kerlt el a rmai tbor terletn. Az ikonosztzrl hres, 1750-ben plt szerb ortodox templom jelents ltvnyossga Szzhalombattnak. A szerb npessg mig rzi nyelvt s kultrjt.
A kzsg 1903-ban, a korbban felvltva hasznlt Szzhalom s Batta helysgnevek sszekapcsolsval kapta meg mai nevt. 1949-tl Szzhalombatta Fejr megytl elszakadva Pest megyei teleplsknt mkdtt, vrosi rangra 1970-ben emelkedett. Rohamos urbanizcija a hatvanas vekben indult meg kt nagyvllalatnak ptsvel prhuzamosan. E vllalatok termelse alapjn Szzhalombatta mig az orszg egyik vezet energetikai kzpontja.
A mai vroskp roppant sznes: a laktelepi rszeket csaldi hzas vezetek veszik krl, azokat kerkprutak ktik ssze. A teleplsen ma kzel 18 ezren lnek s lvezik a differencilt intzmnyhlzat szolgltatsait.
Forrs: Szzhalombatta oldala
Tbb informcirt: www.battanet.hu, s szazhalombatta.lap.hu |